Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 4 találat lapozás: 1-4

Névmutató: Csata Levente

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2003. május 20.

Gyergyócsomafalván is bekapcsolódtak a megyei tanfelügyelőség által meghirdetett Hargitai Napok rendezvénysorozatba. Szőcs Margit és Vargyas Rozália versmondó versenyt, Vargyas Hajnalka és Csata Levente mesemondó versenyt szervezett, s Antal Teréz igazgató a pedagógiai kör keretében kezdeményezett tanácskozást. Máj. 16-án, a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából a nagy fejedelemre emlékeztek vetélkedővel. /Bajna György: Történelmi vetélkedő Csomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

2015. augusztus 25.

Új úton az Arbor Vállalkozók Szövetsége
Még ebben az évben létre kell hozni a gyergyószéki vállalkozások tömörülését, egy úgynevezett klasztert – ez a közeljövő célja az Arbor Vállalkozók Szövetsége megújult vezetősége számára.
Nemcsak „fásokról” van szó, hanem számos olyan ágazatot is egybefognának, ami a faipar nélkül nehéz helyzetbe kerülne. A gyergyószéki klasztert még ebben az évben szeretnék megalakítani – jelentette be Bajkó Tibor (fotónkon), az Arbor Vállalkozók Szövetsége új elnöke. Az új Arbor vezető egy több mint harmincpontos „tennivaló listával” vág neki az új kihívásnak. A szövetségnél Molnár Judith helyét veszi át Bajkó, akinek elismeréssel köszönték meg az eddigi tevékenységét, és lecserélték a Köllő István által irányított adminisztrációt is. A mindennapi ügymenetet ezután Madaras Gyöngyvér látja el – közölték. Az alelnöki tisztséget három személy, Csata Levente, Bencze Attila és Isa István töltik be. Ugyanakkor székhelyváltoztatásra is sor kerül, a szervezet szeptember 1-jétől a gyergyószentmiklósi Kossuth Lajos utca 208/A címen, a Tig-rad irodaépületében működik.
Leszögezik, az új vezetés prioritása a klaszter létrehozása, ami ugyan elsősorban faipari cégeket fogná egybe, de várják más gazdasági ágazatok képviselőit is, akár szállításban, akár például a turizmusban érdekeltek. Az Arbor ugyanakkor visszatérne azokhoz a tevékenységekhez, amelyek a korábbi években vonzóvá tették a vállalkozások számára, azaz szakmai kurzusokat szervezne, tanácsadással segítene a cégeknek tevékenységük fejlesztésére.
Az új Arbor-elnök hozzátette, az a tapasztalat, hogy a nyugati vásárló-partnerek szívesebben kötnek szerződéseket olyan cégekkel, amelyek valamilyen megbízható szervezet tagjai, hiszen ez garanciát is jelent az adott cég komolyságára. Ugyanakkor a szövetség más, már látható előnyeit is sorolja. A Schweighofer fűrészüzem elleni küzdelmet is teljesen hiábavalónak hitték sokan, de amikor az Arbor és számos hasonló szervezet összefogott, és egyre szélesebb körben tudták megismertetni az osztrák gyár Székelyföldre településének veszélyeit, sikerült több tekintetben is visszaszorítani az osztrák betelepülés lehetséges következményeit. „Nem az a cél, hogy a fa egyszerűen kitermelődjön és eladódjon, hanem hogy itt, helyben legyen felhasználva, feldolgozva, minél gazdaságosabban. Ma is rengeteg rönkszállító kamionnyi fa hordja el a fát. Akik viszik, azok nem Arbor tagok” – szögezte le Bajkó Tibor.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

2016. február 22.

Keresztek domborműveit rongálták meg
A gyergyószentmiklósi Csobot-hegyi Szent Anna-kápolnákhoz felé vezető úton a keresztút 14 stációját jelképező keresztek domborműveit rongálták meg. Nem ez az első eset.
A gyergyóiak 2012-es esztendőben a kápolna felújítását követően az elődök törekvésének folytatásaként alakították ki a keresztutat. A hajdani kálvária útvonalát követve állították fel a 2,40 méter magas andezitből faragott 14 keresztet. A talapzatokon állítójuk neve és a 2012-es évszám szerepel. A keresztek metszéspontjába Krisztus arcképét ábrázoló, az alsó részén pedig szenvedésének állomásait illusztráló domborművet helyeztek el. Ismételten a fehér márványhoz hasonlító plakettek estek áldozatul.
A rongálásról a gyergyószentmiklósi Lőrincz András számolt be. „Vasárnap tapasztaltuk, hogy több kereszten is meg van rongálva a dombormű. Két keresztről hiányzik a plakett, és hármon tönkre van téve a dísz. A családunk által állított kereszthez szoktunk járni, a környékét rendbe tesszük.” Hozzátette, talán kamerák felszerelése segítene megfékezni a rongálásokat.
„Minden kereszt mellé nem lehet őrt állítani” – mondta Csata Levente, aki a keresztek állításakor is szóvivője volt a csapatnak. „Ez a keresztút mindenkié, egy keresztény értéket képvisel, tiszteletben kellene tartani. Keserű szájízzel vagyok, mert egy összefogás eredményeként született dologról beszélünk, amit meg kellene őrizni. Egy tett sem marad büntetlenül” – tette hozzá Csata Levente.
A keresztút kialakításán a polgármesteri hivatal is segédkezett. A rongálás kapcsán Madaras Szidónia, a városháza sajtószóvivője elmondta, az önkormányzathoz és a helyi rendőrséghez még nem érkezett bejelentés a rongálásról. Jelezte, a helyi rendőrség járőrei gyakrabban ellenőrzik majd az útvonalat, ám ha bárki garázdálkodókat észlel a keresztek körül, azonnal értesítse a helyi rendőröket a 0726–123 776-os számon, akár hétvégén is, hogy a tetteseket még a helyszínen számon kérhessék.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro

lapozás: 1-4